Angliában a klubok már 16 esztendősen profi szerződést ajánlhatnak a focistáknak, és ez a tény nem kis előnyt jelent a Premier League egyesületei számára, hiszen a kontinensen általában a professzionális kontraktust csak 18 éves kortól engedélyezik a játékosok számára.

Az Arsenal FC az első olyan egyesület volt, amely kihasználta ezt a differenciát: az Ágyúsok 1997 februárjában leigazolták a Paris Saint-Germain rendkívül tehetségesnek tartott támadóját, Nicolas Anelkát, aki akkor már bemutatkozott a PSG első csapatában, de a szabályok értelmében profi szerződéssel még nem rendelkezett.

Így aztán az angoloknak csak egy minimális kompenzációs összeget (félmillió fontot) kellett fizetni Anelkáért, aki ezután két éven keresztül ontotta a gólokat az Arsenalban, majd pedig 22,3 millió fontért adták tovább a Real Madridnak.

Az utóbbi években a fenti eset teljesen általánossá vált az angol sztárklubok körében. Az Arsenal 2003-ban hasonló módon igazolta le az FC Barcelona focistáját, Francesc Fabregast, akit nem sokkal korábban választottak meg az U17-es világbajnokság legjobb játékosának; a Manchester United így csapott le Gerard Piquére, aki szintén a katalánoknál nevelkedett, illetve az AC Parma fiatal támadójára, Giuseppe Rossira; a Liverpool FC-nél pedig Rafa Benítez szerepvállalásával nőtt meg a spanyol labdarúgók száma a tartalékcsapatban.

Az ugyancsak barcelonai nevelésű Fran Méridát is így akarta megszerezni az Arsenal, és a fiatal spanyol az Ágyúsok játékosa lett, de a katalánok ezt már nem hagyták annyiban.

Francisco Mérida Pérez 1990. március 4-én született, és nyolcesztendős korától kezdve nevelkedett a Barcánál, ahol nagy tehetségnek tartották, de a szabályok értelmében profi szerződést nem ajánlhattak neki. 2005 szeptemberében aztán a focista otthagyta a katalánokat, és a klub nem tudta felvenni vele a kapcsolatot - teljesen eltűnt a Barca vezetőségének szeme elől, hogy aztán az Arsenalnál tűnjön fel.

A játékos egy barátságos mérkőzésen már 2006 nyarán pályára lépett az Ágyúsoknál, majd 17. születésnapján aláírt a londoni egyesülethez, miközben vezérletével a klub ificsapata bejutott az FA Youth Cup döntőjébe. Májusban aztán Európa-bajnoki győzelemre vezette a spanyol U17-es válogatottat, augusztusban ezüstérmet nyert a korosztályos világbajnokságon a hispánokkal (a finálé büntetőpárbajában egyébként elrontotta a maga tizenegyesét), és szeptemberben hivatalosan is debütált az Arsenal felnőttcsapatában a Newcastle United elleni ligakupa-mérkőzésen.

Akkor azonban már folyt a bírósági eljárás ellene Spanyolországban, mivel a Barcelona szerződésszegésre hivatkozva feljelentette Méridát. A katalánok úgy érveltek, hogy a focista 14 esztendősen előszerződést kötött a klubbal, amely szerint a megfelelő életkort elérve profi kontraktust ír majd alá a Camp Nouban. A spanyol egyesület tehát nem az Arsenal, hanem a futballista ellen lépett fel, és a jelek szerint a helyi bíróság a Barcának adott igazat. A testület úgy ítélte meg, hogy Mérida valóban szerződésszegést követett el, és 2,1 millió fontnak megfelelő összegű kártérítést ítélt meg. Ezt elméletileg Méridának kellene kifizetnie, de a hírek szerint az Arsenal máris jelezte a fiatal focistának, hogy állja a számlát.

Mivel Mérida azonnal fellebbezést nyújtott be, így az ügy még nem zárult le, de ha az eredeti döntés marad érvényben, akkor az könnyen precedenst teremthet. Egyrészt a brit klubok innentől kezdve nem tudják aprópénzért elcsábítani a tehetséges spanyol ifjoncokat, ráadásul a Barca máris eljárást indított egy másik volt ifjúsági labdarúgója, Daniel Pacheco ellen, aki a nyáron a Liverpool FC-be szerződött.

A 16 esztendős csatár rendre a nála két évvel idősebbek között játszott, és korosztályának legtehetségesebb támadójának tartották a Barcában - de semmit sem tehettek az ellen, hogy elhagyja a csapatot a Liverpool FC kedvéért.