A kis spanyol elismerte, egyáltalán nem izgatja fel a hatalmas pénzösszeg, amelyet a Real Madrid-nál, ill. régi klubbjánál, a Barcelona-nál kereshetne meg. Az ifjú csillag kifejezte az Arsenal iránti szeretetét, továbbá beszélt az észak-londoni boldogságáról is.

Azt mondta: "Egyáltalán nem is gondolok arra, hogy visszatérjek Spanyolországba. A beérkező ajánlatokat el sem olvasom, mert semmiben nem szenvedek hiányt itt az Arsenal-nál. Ennek semmi köze nincs a pénzhez, ha lenne, már az előző nyáron eligazoltam volna a Real Madridhoz. Engem nem indít be a pénz, csak a foci."

A spanyol válogatott bevallotta, az jelenti a legtöbbet számára, hogy Arsenalos játékosnak vallhatja magát és hozzátette, hogy ágyúsnak lenni olyan, mintha egy nagyon szoros családi kötelékben lenne.

"Játszom és boldog vagyok. Arsenalosnak lenni nagyon különleges érzés és nagyon büszke vagyok erre. Ez belülről egy nagyon kicsi, családszerű klub, míg kívülről egy hatalmas intézmény."

A játékos fantasztikus formában van ebben a szezonban, rengeteg gólt lőtt és Ő úgy gondolja, ez az egyetlen változás az előző évekhez képest.

"Úgy gondolom, ugyanúgy játszom, mint ezelőtt, csak a labdáim is bemennek, ettől tűnik úgy, mintha jobb formában lennék."-magyarázta.

Fabregas azt is elismerte, Arséne Wenger biztosító szavai segítettek neki a góllövő cipőjének megtalálásában.

"Amikor gólhelyzetbe kerültem, mindig ideges lettem, aztán egy napon Wenger azt mondta nekem, nyugtassam meg magam és most már megszerzem az elegendő időt- ez a Manchester ellen lőtt gólomnál is jól látható volt."- mondta az Arsenal 4-ese. A középpályás arról is beszélt, hogy Thierry Henry Barcelonába való távozása után valóban az egész csapatnak fel kellett nőnie a feladathoz.

Így nyilatkozott: "Henry az Arsenal történelmének legjobb játékosa és ezért ijedtek meg az emberek, mikor eligazolt. Úgy éreztük magunkat, mintha egy nagy dézsa hideg vízet öntettek volna ránk egy ébresztő gyanánt. Ő olyan volt, mint egy esernyő, ami alatt mindannyian elbújtunk. Nyáron kényszerítettek minket, hogy előrelépjünk és a vállunkra vegyünk némi felelősséget."